A pentagramma vagy pentagram a szabályos ötszög átlói által alkotott ötágú csillag.

A pentagramma szó a görög πεντάγραμμον (pentagrammon) szóból származik, ami főnévi formája a πεντάγραμμος (pentagrammosz) vagy πεντέγραμμος (pentegrammosz) – „öt vonal” szónak.

A pentagramma ősidők óta fontos szimbólum, aminek mágikus vonásokat tulajdonítottak. Régen a Vénusz és a hozzá kapcsolódó istenségek jelképe volt. A  püthagoreusoknál fontos vallási-filozófiai szerepet töltött be, néha Pitagorasz-féle csillagként is emlegetik. Ötszög átlói által alkotott ötágú csillag.

Geometria

A pentagramma csúcsaiban lévő szögek összege 5 × 36° = 180°, ugyanannyi, mint egy háromszög szögeinek összege. Számos helyen megtalálható benne az aranymetszés aránya. A középen lévő alakzat maga is szabályos ötszög, a csúcsok által kifeszített ötszöghöz is pontosan az aranymetszés szabályai szerint aránylik.

A szabályos ötszöghöz hasonlóan a pentagramma szimmetriacsoportja is a D₁₀ diédercsoport.

Ókor

A pentagramma legkorábbi ismert említése mezopotámiai írásokban történik, i. e. 3000 körül. A suméreknél a pentagramma (csúcsával lefelé) az „UB” szó piktogramja volt, jelentése sarok, szög, zug, üreg, lyuk, verem. Babilóniában valószínűleg az öt irányt jelképezt: elöl, hátul, balra, jobbra és felül. Ezeknek az irányoknak asztrológiai jelentése volt: az öt bolygót (Jupiter, Merkúr, Mars, Szaturnusz és Vénusz) jelképezték.

A pitagoreusok a (lefelé fordított csúcsú) pentagrammát a ύγιεια (Hygieia, egészség – egyben az egészség görög istenének, Hygieia-nak a neve) névvel illették. Mivel az aranymetszés fontos szerepet játszott a világképükben, a pentagrammát a tökéletesség jelképének tekintették. A vele kapcsolatos filozófiájukat Syrosi Pherekidész fejtette ki művében, a Pentemychosban (amiből csak töredékek maradtak fenn). A pentemychos szó jelentése „öt kamra”. A pitagoreusok a pentemychost egy helynek hitték valahol a Tartaroszban – ez az a hely, ahova a kozmosz első csíráját el kellett helyezni, hogy a rendezett kozmosz megjelenjen.

Középkor

A középkorban az öt őselemet jelölték vele:

• ύδωρ, Hydor, víz
• Γαια, Gaia föld
• ίδέα, Idea vagy ίερόν, Hieron "szent dolog"
• έιλή, Heile, hő (tűz)
• άήρ, Aer, levegő

A szavak kezdőbetűi (υ-γ-ι-ει-α) éppen a pentagramma pitagoreus nevét adják ki.

A számmisztikában öt ága a női princípium (aminek száma a kettő) és a férfi princípium (száma a három) egységét jelképezve a házasság, a boldogság, a beteljesülés és a tökéletesség jelképe volt. A tudományok kulcsának, a titkok nyitójának is tartották; Paracelsus szerint a leghatalmasabb jel.

Újkor

A szabadkőművesek a pentagrammát lángoló csillagnak nevezték, és a Napnak, az első anyagnak, az élet forrásának szimbólumát látták benne.

A Golden Dawn rend pentagrammarituáléjában a pentagramma egyetlen vonallal való megrajzolása (az iránytól és a kezdőponttól függően) a szellemidézés és -űzés kelléke volt.

Anton LaVey individualista és ateista szervezete, a Church of Satan jelképében, „Baphomet pecsétjében” egy csúcsával lefelé mutató pentagramma szerepel. Mivel az egy csúcsával felfelé mutató ötágú csillag hagyományosan a szellemi világot ábrázolja, a felfordított pentagramma LaVey szerint az ember testi, karnális jellegét fejezi ki. Maga a csillag az egyén által megtapasztalt szubjektív világmindenséget is szimbolizálja

A pentagrammából származó mai jelképek

Marokkó zászlaja

• A pentagramma a Brigate Rosse nevű olasz marxista terrorista csoport jelképe.
• A piros alapon zöld pentagramma Marokkó zászlaja.
• A piros alapon fehér és a fehér alapon piros pentagramma a svájci Wallis Kanton címere

A hajnalcsillag, Jézus jelképe

A keresztény szimbolikában a pentagramma az öt érzék jelképe. A csúcsaira az S, A, L, V, S betűket írva az egészség jelképe (az egészség latinul salūs). Néha Krisztus öt sebét is jelképezi. A pentagramma egyik csúcsát megnyújtva kapjuk a hajnalcsillagot. A pentagramma a betlehemi csillag jelképe is.